- Kintsugi / Kintsukuroi
- Kintsugi tévhite: tiszta aranypor, mica por
- Kintsugi ragasztóanyaga: kétkomponensű epoxigyanta-ragasztó, speciális kerámiarestauráló ragasztó,
- Kintsugi stílusai: törés módszer, darab módszer, összekötés/összehívás módszer
- Kintsugi lelki háttere
- Kintsugi 2.0, Kintsugi 2024
- Kintsugi workshop 2025-ben (tervezés alatt)
FIGYELEM: A UK EU-ból való kiválásával, jelentősen megdrágultak a beszerzési áraim (Amazon: vám, adó, forint árfolyam), így jelenleg nincs mód a vásárlásra, csak készítésre de ez is limitált módon,
havonta max 1-2 tárgyat vállalok be, írj: info@cserepgyogyasz.hu).
Kintsugi / Kintsukuroi (金継ぎ / 金繕い)
A tradicionális Kintsugi technika lényege, hogy törött (cserép/kerámia) vagy bármilyen más anyagokat olyan anyaggal illesztenek újra össze, amiben pl. az aranypor (de lehet ezüst, bronz, platina, más nemesfém is) van elkeverve. Ez a fogalom ma már összeforrt az értékálló helyreállításának (akár a környezettudatossággal is) a művészetével.
A két szó összeolvadása valójában egy régi-új kézműves technikát takar. Míg az arany („kin”) a másik szó a javítás („tsugi”). Így a Kintsugi-t mint „arany-összeillesztés”, a Kintsukuroi-t pedig mint “arany-javításnak” lehetne lefordítani, ha a szó szoros értemét nézzük.
Mára már relatíve ismert és lett a XV. századra visszanyúló japán technika: ami törött kerámiákból készít (néha) az eredetinél is értékesebb műtárgyakat, műalkotásokat.
A kintsugi (金継ぎ) eredete inkább legenda, miszerint a kor japán uralkodójához, Ashikaga Yoshimasa sógun nevéhez fűződik, aki, midőn szeretett halványzöld kínai porceláncsészéje eltörött, elküldte azt Kínába, hogy javítsák meg valamilyen módon. A kínai keramikus-mesterek azonban – az akkori eljárás szerint – csak egyszerű fémkapcsokkal rögzítették azt össze, amivel a sógun nem volt maradandóan megelégedve.
Ennek okán felkért egy japán keramikus mestert. A kézműves mester, megtisztelve a felkérést és a kis dolognak a fontosságán (lelki és eszmei értékéről és nem esik szó), elhatározta, hogy megbecsülése okán a lehető legjobbat hozza ki a törött csészéből.
A hagyományos Kintsugi eljárás során először urushi lakkal (3 féle lakkréteggel is akár) ragasztják össze a porcelán széttört mozaikdarabjait. Ez talán a legnehezebb része az eljárásnak, hiszen, ha egyszer megszárad a ragasztóanyag, többé nem lehet szétszedni és újra összeilleszteni a részeket. Sajnálatos módon az urushi lakk egészen addig mérgező, amíg meg teljesen meg nem szárad. Ez a ragasztási/lakkozási fázis néha egy hetet is igénybe vehet.
Az eredeti tradicionális Kintsugi eljárásban ezt következő lépésben tökéletesen lecsiszolják a ragasztóanyag kidomborodó feleslegét, majd az így marad varratokat arannyal/aranyporral festik meg (Tonoko-por, vagy Hira Maki-e/Kinmaki por + selyem golyó pamaccsal). Az arany nem csupán a remek esztétikum és az értékállóság miatt lényeges, de praktikus funkciója is van, hiszen élelmiszer-biztonsági okok kapcsán is fontos anyag (aranykolloid). Az ősi Kintsugi művészek sokoldalú emberek voltak: a lakkművészet különböző technikáit is tanulmányozták, készségeik magukba foglalták a maki-e-t (színes lakkréteggel borított tárgyakra arany vagy ezüstporral festettek virágokat, tájképeket, sőt lakkozott tálcák, dobozok készítésével is foglalkoztak).
Kintsugi tévhite
Kintsugi legenda és elterjedt tévhit szerint mindig színarannyal, színezüsttel vagy platinával rögzítenék a darabokat – ez ebben a formában nem igaz (vagy kevésbé jellemző, például sárgaréz port is többször használtak). Ma már kétkomponensű epoxi ragasztóval + leginkább Mica porral vagy szatináló arany festékkel keverve, esetleg finom szemcséjű porcelánporokkal helyettesítik az aranyat. Néhány példa erre mi ma a legjobb megoldás (pénztárca függvénye, de igyekeztem ár/érték arányban összefoglalni):
Tiszta aranypor vagy ehető minőségű eredeti arany levél, aranylemez, arany pehely (24K arany lapok):
99% tiszta arany és 1% tiszta ezüst. Felerősítik a komplex hatóanyagok hatását, katalizálják az élettani folyamatokat és serkentik a hidratáló és egyéb értékes komponensek beépülését, hasznosulását. Az arany kémhatása semleges, és felszívódás nélkül halad át az emberi emésztőrendszeren. Az Európai Unióban az arany engedélyezett ételkiegészítőnek számít. Aki vallási okokra hivatkozva vonakodna megkóstolni, megnyugodhat, mert az arany – az ezüsthöz hasonlóan – kóser. Az arany levélpor gondos polírozást és alkalmazási készséget igényel (különösen időigényes). Kitűnő – ám, rendkívül költséges.
Mica por (más néven csillámpigment/csillámpala):
A neve a latin micare szóból származik, aminek jelentése állítólag „fénylő”. Természetes, ásványi eredetű, extra finom színezőanyag (muszkovit nevű, leveles szerkezetű, kristály szerkezetű szilikát-ásvány). A Mica por önmagában tehát egy természetes, csillogó, átlátszó ásványi őrlemény. Ahhoz, hogy az átlátszó, csillogó Mica porból Mica színezék váljon, valamilyen festőanyagot kell hozzákeverni. Tehát a Mica színezék Mica porból és hozzáadott színezékből áll. Valódi természetes Mica csak akkor lehetséges, ha valódi 24K arannyal/aranyporral és lakszömörcével készítenénk. Ma mindezek beszerzése drága és körülményes (de megvalósítható), ettől függetlenül a cél: a lehető legtermészetesebb alapanyagok beszerzése. (Extra igény szerint vásárlás előtt a termékeket a SDS/MSDS és Cosmetic Ingredient (CI/INCI) számok alapján is lehetséges ellenőrizni). BDIH pozitív-listájában is szereplő, naturkozmetikai készítményekben engedélyezett, természetes Micából és fém-oxidból álló pigmentek. Egymással is összekeverhetők. Összetevői: természetes Mica, Titanuim dioxide, Iron oxide, Tin oxide. Leginkább szappanokat és egyéb kozmetikumokat is lehet vele színezni, de ajakbalzsamokban, testápolókban, fürdősókban, szemhéjfestékekben, alapozókban is használható. A csillogása mértékét a csillámszemcse mikronja és finomsága határozza meg, a gyöngyház fényű az egyik legapróbb. Olajban oldódik. A kiváló minőségű Mica porok jellemzői: 10-60 mikron méret közt vannak, nem mérgező, sokáig tartja a színét és irritációs anyagoktól mentes (teljesen biztos bőrbiztonsági szempontból is): mindezeket egy igényes forgalmazó fel is tünteti a terméken. Többnyire ezek a porcelán, kerámia tárgyakra bőven megfelelnek. Vannak persze 200-700 mikron nagyságú 14-24K arannyal vegyített Mica porok is, ezek már csak miniatűr területre (bross, ékszerek) Kintsugi alkotásokra javaslom. Sokféle szín lelehető, én többnyire az arany (és ezek vegyített változata is elképesztő variánsban lelhető fel (narancs arany, zöld-arany stb.), platina, gyémánt, ezüst és a bronz színeket használom. Persze van úgy, hogy egy fehér Kintsugi is esztétikus tud lenni, ám messze sem úgy ragyog, mint ezek a színek. (Ha egy szép nyári napon olyan helyen sétálunk pl. a Duna parton, ahol még találunk homokos sávokat, akkor tudnunk kell, hogy a homokban megcsillanó szemcsék ugyanezek a szilikát ásványok.) Nagyon jó.
Az alábbiakat csak olyan dísztárgyak számára javaslom, amivel nem fogunk ételt enni/inni, felszolgálni:
- Antik Gold Metál (csillám)pigment por: A pigmentpor többféle alapanyaggal kombinálható. Legyen szó virágcserépről, a sziklakert részévé váló elemekről, otthoni tárolókról, művészi pontossággal megalkotott figurákról, a színezés gyakran elmaradhatatlan: nagyon jó.
- Folyékony (arany) fém festék: Magas fémpigment tartalmú, oldószeres festék, mellyel tökéletes fém hatást érhetünk el. Igen szép hatást ad: nagyon jó.
- Szatináló (arany) fém festék: Homokfúvott/jeges hatás eléréséhez alkalmazható, áttetszőre száradó, vízbázisú festék (főleg üvegre javasolt): jó/megfelelő.
- Aranyfémes és irizáló akvarell festék: Intenzív, erős szín, áttetsző hatású, könnyű keverhetőségű és magas fénytartósságú (leginkább csak fekete vagy nagyon sötét anyagokon mulat jól): jó/megfelelő.
- Sárgaréz, vagy vörösréz por: Ideális a Kintsugi készségek elsajátítására és gyakorlására, de nem nyújt élelmiszerekkel való érintkezéskor számára biztonságot, amelyet ezüst és arany porok egyaránt biztosítanak. Jó/megfelelő.
- Porcelánpor (arany): Különlegesen szép és csillogó, intenzív holografikus fénnyel ragyogó finom őrlésű csillámpor és hexagon glitter keveréke (inkább műkörmök és porcelánkörmök esetén javasolt): ár/érték arány miatt csak: még elfogadható.
- Arany hatású dekorfólia, arany füstfólia (antik arany szín): Márványosan foltos, aranyozott felület készítésére alkalmazható: még elfogadható.
- Autóipar, építőipar (arany) festék: Mivel ezek csészékbe, vázákra, étkezési edényekre dekor-jelleg mellett funkciót is hivatott ellátni így ezek az arany-festékek, aranyporok és hasonló színezékei ehhez nem elég tiszták. Sem mikrobiológiai/nehézfém tartalom miatt sem felelnek meg, veszélyt is jelenthetnek az egészségre!: nem elfogadhatók!
Kintsugi ragasztóanyaga
A tradicionális eljárást ma is követők a lakkszömörce (keleti lakkfa azaz a urushi lakk) nevű, Japánban őshonos gyógynövény fenolgyantájával rögzítették össze a csésze darabkáit, a ragasztásokat pedig valódi aranyporral festette meg. A ragasztáshoz használt urushi lakkal azaz a fent említett lakkszömörcével, a lakkozás japánban egy komplex iparművészeti ággá fejlődött, tudománya apáról fiúra szállt. A lakk 20-30 rétegben kerül felvitelre, a minta kidolgozásával, a szárítással és fényezéssel együtt akár 100 lépés szükséges egy művészeti értékű használati tárgy elkészítéséhez. (2000-ben Hokkaido szigetén találták a mindeddig ismert legrégibb urushi-lakkozott leleteket, melyek korát mintegy 9000 év körülire teszik. A már a VI. században a császári hivatal lakkművesei az udvartartást lakkozott műtárgyakkal látták el.) Ma már többnyire kétkomponensű epoxi ragasztót használnak.
Néhány példa a ragasztók típusait illetőleg, mi ma a legjobb megoldás (pénztárca függvénye, de igyekeztem ár/érték arányban összefoglalni):
Kétkomponensű epoxigyanta-ragasztó:
Minden háztartási porcelánhoz/kerámiához és minden agyagedényhez megfelelők (pl. a Delo, Gorilla, Loctite, 3M, Pattex, Bison, J-B Weld, PC Products, Euro Tool márkák ezidáig megbízhatónak bizonyulnak). Az epoxi nehezen tisztítható és tapad, ezért csak tiszta munkahelyet és eldobható keverőeszközöket, valamint védőkesztyűt igényel. Mivel a kétkomponensű epoxigyanta olyan maró összetevőket tartalmaz, amelyek azonnal reagálnak egymásra türelmet és készségeket igényel (a gyermekek számára a használata nem javasolt). Ha érzékeny a szagokra, javaslom az FFP3 maszk viselését is. A felesleges epoxigyantát akkor kell leszedni, amikor a ragasztó majdhogynem teljesen megszilárdul éspedig úgy, hogy egy éles kés hegyével (vagy bármi mással) alányúlunk és lekaparjuk. Ha a ragasztó még folyékony, elkenődik, ha viszont túl soká várunk vele, akkor annyira megköt, hogy már nem lehet eltávolítani, így nagyon óvatosan kell vele bánni. Vigyázzunk, hogy a darabokat mindjárt első ízben helyesen illesszük össze; ha a kétkomponensű epoxigyanta egyszer már megszilárdult, úgy is marad (amíg újfent el nem törik). A gyorsan keményedő epoxigyantát kb. 5-7 percen belül kell felhasználni, és 6-8 óra elteltével szilárdul meg tökéletesen. A lassabban kötő változatok használatakor több idő jut az összeillesztésre, azonban 24 óráig tart, amíg tökéletesen megszáradnak. A tárgyat, addig rögzíteni kell. Az epoxigyantával javított darabokat célszerű 1-2-3 napig pihentetni, hogy a kötés valóban tartós legyen. Epoxi gyanta ellenáll az oldószereknek is, teljes kötése után azok nem károsítják tulajdonságait, kötése utána pedig nem mérgező, ráadásul egynemű, áttetsző küllemű. Mosogatógében mosható. Kitűnő.
Speciális kerámiarestauráló ragasztó:
Értékes porcelánokhoz, antik relikviákhoz és üvegekhez akril- vagy cianoakrilát-ragasztót használok (3M/Pattex), mert ezeket fel lehet oldani és a darabot újra meg lehet javítani, amennyiben szükséges. Az említett ragasztók naponta használt porcelánhoz nem alkalmasak, mert túl sok mosogatást nem bírnak ki. Mosogatógépben nem lehet elmosni az Kintsugi alkotásokat. Kiváló.
Kintsugi stílusai
„Törés módszer” (ひび – „hibi”)
Ennél a Kintsugi technikánál a törött anyag-részeket kötik össze aranyporos lakkal, kisebb töréseket jól lehet vele helyrehozni.
„Darab módszer” (欠けの金継ぎ例 – „kake no kintsugi rei”)
Ezt arra használják, amikor az edény egy darabja hiányzik (nagyon széttört, vagy már nincs meg), és ilyenkor azt a részt teljes mértékben a Kintsugi technikával helyettesítik (azaz kitöltik aranyporral vagy hasonló anyaggal).
„Összekötés/összehívás módszer” (呼び継ぎ – „yobitsugi”)
Amikor egy másik, különböző kerámia darabját építik bele a törött edénybe.
Kintsugi lelki háttere (Kintsugi filozófia – ahogy én látom)
Értéket alkotni valamilyen személyes tárgyból, ami elrepedt, eltört.
Amint eltörik egy szívünknek fontos tárgy, megragasztva már nem lehet ugyanaz. Elég sokszor használjuk ezt a hasonlatot az emberi kapcsolatokra egyaránt. Azt fejezi ki, hogy csalódás után a bizalom nehezen állítható helyre. A kapcsolat – törött tányér – megjavítható, de a tányér – a lélek – őrzi a sérülés lenyomatát (akár arannyal van kitöltve ez a rés akár mással).
A traumák az élet „természetes” részét képezik, amiket feldolgozva és beépítve erősebb, érettebb személyiséggé válhatunk, miközben egyediségünket is ezek az aranyozott befoltozások és törésvonalak hordozzák. Jelképesen azt fejezi ki, hogy a lélek a törés helyén újjáalkotható. A hétköznapi értelemben a Kintsugi eljárás a kreatív újrahasznosítás egyik művészi formája. A ragasztás kissé elnagyolt formában követi a törés vonalát, új textúrát adva az eredeti kerámiának. A ragasztott kerámia- és porcelán tárgyak sokszor mutatósabbak, mint az eredetiek (sokszor japánban a csészék nagyon minimalista, egyszerűek, sallangmentesek).
Nem mindegy mi az ami kitölti azt a 2 személy, 2 vagy több tárgyrészlet közti űrt. Japánok nemes fémeket és a látványt sokra tartják, az arany akkor is értéket képviselt. Mivel, ha nem ezzel készítenénk (persze lehet ezüst, platina és egyéb más is). A kontraszt szándékos, nem elrejteni akarják a sérülést, hogy a tökéletes restaurálás hatása meglegyen, szándékosan van kifolyatva/túlfolyatva az anyag, hogy a törött/sérült részeket befedje-átfogja, átölelje. Az sem elhanyagolható, hogy ez megmarad nem tűnik el nyomtalanul, a jele mindvégig megmarad.
Kintsugi 2.0, Kintsugi 2024
Ma már a tradicionális és a fő Kintsugi technikák mellett sok új szemlélet/irányzat, ötlet és behatás van (és ügyféligény).
Azt mondhatjuk, hogy ma inkább látványos dísztárgyak felé tolódott el ez a stílus, mintsem a tradicionális irányok felé. Ettől függetlenül sok egyedi Kintsugi megközelítés és alkotás van. Leginkább a teljesen puzzle-módon összetett darabokból álló, vagy képet formáló eljárás a divatos, ez nehézkes és körülményes eljárás, idő és anyagigényes.